A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 16 fajuk él, melyek a Balkántól a Kaszpi-tóig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él, októberben virágzik. Magyarországon három faj fordul elő, a kertekben ültetett pompás és redőslevelű hóvirág, valamint az őshonos kikeleti hóvirág.
Pompás hóvirág
(Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon oshonos. Viszonylag nagy termetu, kocsánya 15–20 cm magas is lehet. Novemberben kihajt, s olykor már januártól virágzik. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belso lepellevelek végig zöldek.
Redőslevelű hóvirág
(Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága kb. 20 cm. Február végén - március elején virít. Levelei zöldek, belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek.
A kikeleti hóvirág
(Galanthus nivalis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjéhez, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjához tartozó faj.
Elterjedése A kikeleti hóvirág Közép-Európában honos. Eredeti termőhelyein sok helyütt megritkult.
Megjelenése A kikeleti hóvirág 10-20 centiméter magas, hagymás, évelő növény. Hengeres, levéltelen, felálló, csúcsán visszahajló szára csupán egy bókoló virágot hordoz. A két tőállású, kékeszöld levél szálas, 5-10 milliméter széles. A három külső lepellevél hosszabb, mint a három zöld csúcsú, belső lepellevél. A hóvirág fehér virágai az üde lombos erdők alján kora tavasszal, hóolvadáskor jelennek meg. A növénynek a föld felszíne alatt hagymája van, amelynek anyagaiból kezdetben táplálkozik. A virág mellett a növény két levelet is visel, melyeknek több egyforma és egyirányba futó erük van. Az ilyen levelet mellékeresnek hívják. A hóvirág zárvatermő növény, mert magvait a többi zárvatermőhöz hasonlóan zárt termőben alakítja ki. Virágainak takarólevelei nem különülnek csésze- és sziromlevelekre, hanem egyformák. Az ilyen virágtakaró alkotóit lepelleveleknek nevezzük. A tőkocsány egyvirágú, a virágok bókolnak, a külső lepel 15-25 mm hosszú, a belső lepel sokkal rövidebb, zöldes és a belső oldalon 1-1 sárga, félhold alakú folt található. Toktermése bogyószerű. A hóvirág évelő növény, mert hagymájából minden évben újra kihajt. Virágzása februártól áprilisig tart, leginkább üde és nedves lomberdőkben található meg.
Ha saját kertünket szeretnénk hóvirággal díszíteni, akkor a virágboltokban vegyünk virághagymát, ne pedig az erdőben gyűjtsünk! A hagymákat ősszel vagy tavasszal a virág elvirágzása után lehet ültetni (szétültetni). A hagymákat 10-15 cm mélyre kell ültetni, alájuk tegyünk egy kis komposztot, egy ültetőhelyre 4-5 hagymát tegyünk. Ha fű közé ültettük, akkor figyeljünk rá, hogy ezen a területen csak akkor szabad füvet nyírni ha az virágok levelei már leszáradtak. A nemesített hóvirág nagyobb virágú és tovább virágzik, mint a vadon élő testvérei. A boltokban vásárolható hóvirág (4-5 hagyma) párszáz forintba kerül, és évelő virág lévén minden év telének végén, tavaszának elején gyönyörködhetünk bennük.
Hóbirágok szaporítása tőosztással:
A hóvirág fiókhagymáival és szétszóródó magvaival nagy kolóniákat hoz létre. Bár a természetben a ligeterdők és a cserjések az otthonai, de a kertben is nagyon szépen díszít árnyékos helyeken, üde, nedves humuszos talajban. Szaporítása tavasszal virágzás után vagy nyár végén és ősszel történik, a hagymák nyugalmi időszaka alatt választhatjuk szét a töveket. Egyéb gondoskodást nem igényel.
Február végén, március elején, még a hagymák visszahúzódása előtt, könnyebben tudjuk szétosztani a hóvirágtöveket, mint ősszel.Ha cserépben nevelünk hóvirágot, a kertbe történő kiültetés optimális időpontja az ősz, vagy elvirágzás után.
Hová ültessük? Déli fekvésű, szélvédett helyeken már decemberben is nyíló hóvirágunk lehet. Ha a virág természetes körülményeit szeretnénk biztosítani, akkor ültessük fa alá, a mohás oldalra. Csoportokban szívet vidító tavaszi látványt nyújt. Ráadásul semmilyen gondozást nem igényel.
Egy ásóval, ásóvillával emeljünk ki egy nagyobb telepet. Óvatosan végezzük, ne sérüljön a többi hagyma.
Kézzel szedjük őket kisebb csomókba. Egy egy csoportba ne legyen tíznél több hagyma.
Az ültetőgödör 10-15 cm. mély legyen. Egy gödörbe 6-8 kis hagymát tegyünk. Gondosan takarjuk be a hagymákat, és locsoljuk meg őket. A leveleket ne távolítsuk el a hagymákról. A hóvirágos kis sziget azonban egy idő után nem szaporodik tovább, ezért ezt a munkát 2-3 évente meg kell ismételni. A gátlástalan gyűjtőszenvedély mára veszélybe sodorta a hóvirág európai állományát: minden évben több millió hóvirág esik áldozatul a szokásos nőnapi virágcsokor ajándékozásnak. Ezért 2005 szeptembere óta az Európai Unióban, így nálunk is a veszélyeztetett és védett növények közé tartozik.
Nárcisz
A hagyma félbevágása
Negyedelés
Gombaölős kezelés, szárítás
Perlitben meleg helyen tárolás
A hagymát nem érdemes sok apró darabra vágni, a negyedelés jó eredményeket tud hozni.
Kék színű hagymás, gumós, rizómás virágok
A színterápiában a kék színnek a jelentése: A kék szín nyugtató hatású, életerőt ad, mérsékli a nyugtalanságot és a félelemérzetet. A kék a nyugalom és a békesség színe. Gyermekek számára ez az egyik leggyógyítóbb szín. Mindettől függetlenül, sokan kedveljük a kék színű virágokat. Ebbe az összeállításban a kora tavaszi hagymás, gumós és rizómás virágok kerültek, melyek ragyogó kék színükkel örvendeztetnek meg minket.
Gyöngyike, Muscari
A liliomfélék családjába tartozik. Virágai tömött fürtökbe rendeződnek. Kisebb tavaszi csokrokba pazar vágott virág lehet belőle.
Termesztése: Ez az igénytelen növény napos és félárnyékos helyen, minden normál kerti talajban jól fejlődik. Ősszel a hagymácskákat 5-8 cm mélyre helyezzük. A növény 15-20 cm magasra nő. Április-májusban virágzik. Télállóak. Nagyon gyorsan és jól szaporodnak, képesek elvadulni. Az elszórt magokból tavasszal számtalan kis apró növényke fejődik, és meseszép kék szőnyeget alkotnak.
Csillagvirág, Scilla
A liliomfélék családjába tartozik. Lazán elrendeződő, harang alakú virágaival hívja fel magára a figyelmet.
Termesztése: A hagymákat ősszel 5-8 cm mélyre helyezzük a talajba. A növény mindössze 15 cm magasra nő meg. Március-áprilisban virágzik. A csillagvirág minden normál kerti talajban megél, a napos vagy félárnyékos hely egyaránt megfelelő számára és teljesen télálló. Igen gyorsan elszaporodik, ha háborítatlanul marad a helyén. Hagyjuk, hogy a hóvirág szomszédságában telepedjék meg.
Hófény, Chionodoxa
Ő is a liliomfélék tagja. Fehér szemű, világító kék csillagvirágai a tavasz hírnökei közé tartoznak. Fehér és rózsaszín fajtái is kaphatók.
Termesztése: Az apró hagymákat jó vízelvezetésű talajba, kb. 8 cm mélyre ültessük. A növény 10-15 cm magasra nő meg. Március-áprilisban virágzik. A napfényt, félárnyékot kedveli és télálló. Ültessük tömött csoportokba, és hagyjuk, hogy magától elszaporodjon.
Puskin-virág, Puschkinia scillaides
Közeli rokonságban áll a hófénnyel és a csillagvirággal. Virágzata hatszirmú, harang alakú, kék vagy fehér virágokból áll. Jellegzetessége, hogy a virágszirmok közepén egy-egy sötét csík húzódik.
Termesztése: Kora ősszel ültetjük őt is el, mint az összes többi tavasszal virágzó hagymást. Az ültetési mélység 10 cm. Tavasszal napfényre, nyáron viszont félárnyékra van szüksége, ami a nagyobb cserjék alá ültetésével ki is elégíthető. Jó vízáteresztő talajt kedvel. Az ültetést követő évben a virágait rövid száron hozza, közvetlen a talaj felett. Következő évben éri el megszokott magasságát. Legjobban akkor növekszik, ha évekig háborítatlanul hagyjuk. Egész évben kedveli az enyhén nyirkos talajt, és nem viseli el a szárazságot. Hagyjuk, hogy magját elszórva magától szaporodjon.
Szellőrózsa, Anemone blanda és Anemone coronaria
A boglárkafélék családjába tartoznak. Takaros, széles, csésze alakú virágaik fehér, vörös, rózsaszín és ibolya színben kaphatóak. Egyszerű és telt virágú fajtáik is kaphatók. Valamennyi tartós vágott virág.
Termesztése:
A göcsörtös gumókat ősszel ültetjük, kb. 5 cm mélyre. Fás szárú növények világos árnyékában, fagytól védett helyen fejlődik a legszebben. Téltűrő növények. Csoportosan ültessük. A csinos szellőrózsa hajlamos a spontán elvadulásra.
Törpe nőszirom, Iris reticulata
Rövid szárain gyakran már akkor megjelennek az apró virágok, amikor még hó borítja a talajt. Virágzás után a keskeny levelek 30-35 cm hosszúra nőnek, majd a nyár közepe felé elhalnak. A recéshagymájú nősziromnak nagyon sokfajtája van, majdnem mind gyönyörű kék színben pompázik.
Termesztése:
Kora ősszel ültessük 8-10 cm mélyre, egymástól kb. 7 cm távolságra. Ültetési helyét úgy válasszuk ki, hogy tavasszal egész nap élvezhesse a napsütést. Könnyű, vízáteresztő talajt kedvel, ne ültessük pangó vizes területre. mikor a hagyma kihajt, komposzttal takarjuk be, így lassíthatjuk a növekedést. Elvirágzás utána hervadt virágokat távolítsuk el, a leveleket hagyjuk megnőni és elhalni.
Krókusz
A krókusz hagymagumós évelõ növény, amelynek mintegy 80 faja él vadon és a kertekben. Leveleit már jóval a virágzás elott kifejleszti; jellemzo, hogy a levelek közepén egy erõs, fehér csík fut végig. Egy hagymából egy, vagy több virág fejlõdik. A növény mindössze 8-10 cm magas. A virágok színe nagyon élénk, egyszínû vagy erezett; a hibridek a vörös kivételével minden színben elofõrdulnak. Kertekben a legkedveltebbek a tavasszal nyíló krókuszok: a fehér C. fleischeri, az élénksárga, kívül vörösesbarnán csíkozott C. korolkowii, a tiszta aranysárga, kisebb virágú C. ancyrensis és a sárga virágú C. chrysanthus. Enyhe télen már február végén nyitja lila, apró virágait a C. tommasinianus. A legkésobbi krókusz a fehér virágú C. albiflorus. Õsszel nyitja virágait a fentebb már ismertetett jóféle (kerti) sáfrány, a C. sativus. Ennek széles cimpájú, élénk ibolyaszín virágából hosszan kiáll a vékony, háromágú narancspiros bibe. Nagyon dekoratív az ugyancsak osszel nyíló pompás sáfrány (C. speciosus), amelynek 15-18 cm magas virágai levendulakékek, kiálló, szeldelt bibéi pedig narancsvörösek. A krókuszok nem régen terjedtek el és váltak kedveltekké a hazai kertekben. Korábban foként Hollandiában és Angliában foglalkoztak hagyományszeruen a nemesítésükkel. Pedig érdemes volna ezeket a szép virágú növényeket minden kiskertben meghonosítani, mert kora tavaszi virágzásuk a kert elso és egyben rendkívül látványos dísze. Virágzásuknak akkor szakad vége, amikor az elso krókuszvirágokon megjelennek a virágport gyujtõ méhek és dongók. A hagymagumók 0,5-2,0 cm átmérõjuek, gömb alakúak vagy kissé lapítottak, felületüket gyakran rostos réteg veszi körül. Talajban nem nagyon válogatósak, de szeretik a laza, nem nagyon vizes területeket. A hagymagumókat teljes nyugalmi állapotukban kell a földbõl felszedni, és válogatás után száraz, szellos helyen tárolni a szeptemberi kiültetésükig. Ezt megelõzõen a talajt fel kell ásni, ás gondosan el kell gereblyézni, hogy a viszonylag apró hagymák rögmentes földbe kerüljenek. A krókuszok hagymagumóit 10 cm mélyre ás 8-10 cm távolságra ültessük az ágyásba. A jól elokészített terület teszi lehetové, hogy a hagymák még a tél beállta elõtt gyökérzetet fejleszthessenek, és a következõ tavasszal virágozhassanak. Három évnél tovább nem érdemes a hagymákat egy helyen tartani, mert kedvezõ körülmények között annyira elszaporodnak, hogy túlságosan sûrûn lesznek. A krókuszok általában jól elviselik a mi kontinentális teleinket is, de száraz, tartós zord hideg esetén elõnyös, ha falombbal betakarjuk a krókuszokkal beültetett kertrészt. A lombtakarást a tél múltával természetesen össze kell szedni, mert különben a kis növénykék nem látszanak ki alóla.