Bejelentés



Matyó Kertbarát Egyesület 3400. Mezőkövesd, Szent László tér 24.

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Érdekességek a növényvilágban

A legismertebb botanikus Carl von Linné (1707-1778) volt.

Tanulmányainak befejezése után Stockholmban folytatott orvosi gyakorlatot, majd Uppsalában orvosként, majd később botanikaprofesszorként tevékenykedett. Ő vezette be a fajok kettős (binomiális), fajnév, nemzetségnév megnevezését. Fiatal orvos és természettudósként merész célt tűzött ki maga elé, szerette volna megnevezni és besorolni az akkor ismert összes élőlényt. A rendszertani magnevezések alapjául az ógörög megnevezéseket választotta, amiket fokozatosan a klasszikus és középkori latin nevek váltottak fel. Linné előtt a botanikusok többszavas megnevezéseket használtak, amik sok esetben felértek az adott faj rövid leírásával. Linné ezeket helyettesítette a kettős ( binomális) megnevezésekkel. Systema Naturae (1735) című munkájában rendszerezte az addig ismert összes növényt, állatot és ásványt. Rendszerezésének egységei: osztály, rend, nem, faj, változat. A növényvilágot huszonnégy osztályba sorolta a porzók száma, megjelenése és a bibék száma szerint. Ezek önkényesen kiragadott morfológiai bélyegek voltak. Linné fő műve a Species Plantarum /1753/, amelyben módszertani pontossággal 5900 növényfajt írt le. További jelentős műveket is alkotott természettudományról és orvostudományról. Ő volt a Svéd Tudományos Akadémia alapítója és első elnöke, valamint az Uppsalai Természetrajzi Múzeum alapítója. Az akkor elfogadott középkori, akadémiai szokások szerint a svéd egyetemek diákjainak nyílvános vitában kellet megvédeniük professzoruk téziseit. Ezen történelmi okok miatt, a disszertációkban szereplő minden botanikus megnevezés szerzői joga Linnét illette.
Linné enciklopédiái a Species Plantarum /1753/ és a Genera Planatarum /1754/, minden Linné után élt botanikus számára kötelező alapmű volt a növények rendszertanában. A nagy svéd természettudós terjedelmes gyűjteményei formájában hatalmas kulturális értéket hagyott az utókor számára. Természettudományi gyűjteménye 19000 préselt növényből, számtalan könyvből és szakmai levelezésből állt. Linné neve az L. rövidítésben maradt fenn. Ezt találhatjuk minden olyan növény- és állatfaj neve után, amelyeket elsőként Ő határozott meg.

Időjósok
Érdekes, hogy egyes növényeink már órákkal előbb megérzik az időjárás változását. Például ha a bogáncs reggel kinyitja virágját, egészen biztos, hogy aznap egész nap szép lesz az idő. Ha összecsukja, úgy az időjárás esősre fog változni. Hasonló tulajdonsággal bír a madársóska is, amely 5-6 órával az eső beállta előtt összecsukja levelét, még ha oly erősen is süt a nap.

A világ legdrágább fűszere
- Crocus Sativus nevű krókuszfajta Sáfrány

A növény bibéje, a világ legdrágább fűszere, egy fél kilóhoz körülbelül 50.000 virág bibéje szükséges. A fűszer fél kilójáért 1.000 dollárt is elkérnek. A történelem egyes korszakaiban, a sáfrány drágább volt az aranynál. Napjainkban is a legdrágább fűszer a világon. A gyűjtés csak kézzel végezhető emiatt  olyan drága. Gyógyteája kiváló idegnyugtató.


Legészakibb virágos növény
- Fedelékes kőtörőfű (Saxifraga oppositifolia)

Grönland északi részén él, de magasabb hegységekben, mint pl. a Magas Tátra is előfordulhat. Kicsi, évelő, kúszó növény, amely kedveli a félig árnyékos, nedves helyeket. Levelei húsosak és szélükön csillók találhatóak. A levelek végén félholdszerű felületen található mikroszkópikus nyílásokon keresztül választja ki a vizet cseppek formájában , és egyúttal a felesleges mész is távozik a növényből. Vaskos testfelépítésének köszönhetően a hideg nem árt neki - sőt a zord körülmények ellenére is - kis testéhez képest aránylag nagy virágokat hoz, amelyek szép rózsaszínben pompáznak.

Legöregebb fa
- Szálkástobozú fenyő (Pinus aristata)

A kelet-kaliforniai Fehér Hegyekben (White Mountains) találhatóak, amelyek között már találtak egy 4844 éves fát. Több példány létezik, amelynek kora már a 4000 évet is meghaladja. A fák életkorát egy kis vékony szondával állapítják meg. Ezt fúrják be a fa törzsének közepéig, majd a közepéből kihúzott ceruzavékonyságú hengeren megszámolják az évgyűrűket. Ettől az eljárástól nem károsodik a növény, mert a fenyőgyanta hamar eltömíti a lyukat. A Szálkástobozú fenyőfák egyedeinek magassága 3 és 10 méter között van. A hegyekben túl mostohák a körülmények (téli nagy hideg, nyári nagy szárazság), ezért ezek a fák igen lassan nőnek. Kérgük teljesen lehámlik, ezzel azt az érzést keltik a szemlélőben, hogy már nem élnek, de ha alaposabban szemügyre vesszük őket, látható, hogy néhány ágon még tűlevélcsomók nőnek. Az egész fa nem él évezredekig, csak mindig pár ág életképes, majd ezek is elpusztulnak és újak hajtanak ki helyettük. Tehát ezt a fantasztikusan magas kort együttesen az egyes hajtások érik el, nem pedig az egész fa.

Legfinomabb fűszernövény
- A Vanília (Vanilla planiflora)

Mexikóban őshonos liánszerű, kúszó orchideaféle termése. Fűszerként már az aztékok is használták és akkori értékét az is bizonyítja, hogy ezzel még adót is fizettek akkoriban a spanyoloknak, akik végül Európába is behozták ezt a növényt. Ma már a világ számos országában, így pl. Braziliában, Sri Lankán, Tahitin és legfőképpen Madagaszkáron is nagyüzemben termesztik. A vanília levelei sötétzöldek, fürtökben nyíló virágai pedig sárgászöld színűek. A termése általában 16 - 30 cm hosszú hengeres toktermés, amely 1-3%-ban vanilozidot tartalmaz. A még zöld, éretlen terméseket kis idővel a beérésük előtt szedik le. Hosszú ideig szárítják, ezalatt a termések teljesen megfeketednek, üde, édeskés vanilia illatot árasztva magukból. Belsejükben a vanilozidból vanillin keletkezik. A vanília az egész világon az egyik legjobban kedvelt fűszer, amit főleg édességek ízesítésére használnak, de manapság már a kozmetikai iparban is az egyik fő alapanyagnak számít.

A múltból ismert legmagasabb fa
- Douglas fenyő

A Douglas fenyő (Pseudotsuga menziesii var. glauca) rendkívül gyorsan növő fenyőfaj, éves növekedése akár 50-60 centiméter is lehet. A Douglas Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén őshonos, itt akár 100 méter magasra is megnő, nálunk azonban nem nő 30-40 méternél magasabbra. (Magyarországon legnagyobb példánya 32 m magas). Törzsének átmérője elérheti a 2,5 m-t. Az eddig ismert legnagyobb példány Washington államban volt, 1930-ban. 1030 éves és 120 m magas, térfogata elérte az 515 m³-t. A jelenlegi legnagyobb példány Oregon államban van, 100,3 m magas.

A  ma élő legmagasabb fa
- Örökzöld mamutfenyő

Az örökzöld mamutfenyő (parti mamutfenyő vagy tengerparti mamutfenyő, Sequoia sempervirens) a Sequoia nemzetség egyetlen élő képviselője.
Tengerparti mamutfenyő néven is ismerT. A fák átlagos életkora 500- 700 év. Legmagasabb példányai 110 méter fölé nőnek. Sekélyen, csak négy méter mélyen gyökeresednek. Nincs főgyökerük, de a szomszédos fák gyökereivel összefűződve kapaszkodnak és erősítik egymást a szelek erejével szemben. Az elhalt fatörzsek akár 200 évig is állva maradnak.

 

A  legrégebben termesztett szent fa
- Európai olajfa (Olea europaea)

A fa őshazája eredetileg Kis-Ázsia lehetett. Nem tudjuk egészen pontosan, hogy mikor kezdték az olajfát termeszteni. Régészeti ásatásokon találtak már 9000 éves magot is Krétai és szíriai leletek pedig arra utalnak, hogy az olajfa termesztése Krisztus előtt legalább 4000 évvel megkezdődhetett.
Az olajfát és annak olaját több alkalommal említi a Korán és a Biblia is.
Az ókori görögöknél az olajfa Pallas Athénének, az igazság és bölcsesség istennőjének a szent fája volt.

A  legősibb ma is élő fa
- Páfrányfenyő  -  Ginkgo Biloba


A Ginkgó elszigetelt, önálló faj a növényvilágban. Lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők törzsének egyetlen ma élő faja.
A Ginkgoaceae család körülbelül 18 tagból áll, legkorábbi levélkövületei 270 millió évre (perm időszak) nyúlnak vissza. A kövület felfedezések megmutatják, hogy a Ginkgo a mezozoikus korszak óta a nedves, mérsékelten meleg éghajlatok alatt uralkodott.
A jégkorszakot is túlélte,(amit kutatások bizonyítanak) - A Ginkgot Kínában is megtalálták palotákban, templomi kertekben, ahol buddhista szerzetesek a sok jó tulajdonsága miatt gondozták és azóta is nagy becsben tartják i.sz. 1100-tól.
A páfrányfenyő levelét használják fel gyógyászati célokra.

A legkisebb magvakkal szaporodó növény
- Vízi dara (Wolffia arrhiza)

Dél-Európában, Dél-Ázsiaban, Afrikában és Ausztráliában is igen elterjedt, zárvatermő, a Békalencsefélék (Lemnaceae) családjába tartozik. Vízfelszínen úszó szártagjai kerek, domború pajzsra emlékeztetnek. Leveleinek átmérője alig 1mm. Apró virágai április - május hónapokban nyílnak és igen ritkán láthatóak. Ivartalanul, vegetatívan úton szaporodik. Gyökere nincs. Speciális vízbe merülő részei veszik fel a tápanyagokat a vízből. Álló vizekben, mocsarakban rizsföldeken tömegesen, összefüggő szőnyeget alkotva élnek. A Kelet-szlovákiai alföldön 6 fajt figyeltek meg. Különösen veszélyeztetett. A vízi darát és más békalencse félét a vándormadarak terjesztik, úgy, hogy azok a lábukra tapadnak.

A  legnagyobb magvú növény
- Ébenkókusz
A legnagyobb magvú növény az ébenkókusz. Ez a pálmafaj csak a Seychelles-szigeteken él, a csonthéjas termés átmérője 50 cm, súlya 10-15 kg. Nem csoda, hogy természetfeletti erőt tulajdonítottak neki, és hatalmas becsben tartották.

A leghosszabb kúszó törzsű liánnövény
- Rotang pálma más néven rattan (Calamus rotang)

Délkelet-Ázsiában és Afrikában honos, de gyakorlatilag minden trópusi vidéken megterem. A pálmafélék (Aracaceae) családjába tartozó kúszónövény. Nincs koronája, levelei szórtan helyezkednek el. Az árnyas őserdőkben a talajon és a fákon kúszva nő. Vékony szárán tüskék vannak, amik a kapaszkodást segítik. Erős kéreg alatti hosszanti száliránnyal fejlődik a szár, amelynek hossza elérheti a 300 métert. Nagyon szilárd és rugalmas. A rattan ültetvények 10 évenként regenerálodnak. A rattant aratják, majd 10-15 méter hosszú szálakra vágják. Mossák, szárítják, ezután az első kérgét a növény leveleivel együtt gépi úton hántolják, majd csiszolják, kénnel fehérítik, azután vastagsága és minősége szerint osztályozzák. A belső, puha részeket szövéshez, kosárfonáshoz használják, magából a rúdból pedig a bútorok váza készül. Ezeket a vastag elemeket vagy forró vízgőzzel gőzölik, vagy láng felett melegítik, majd sablonok szerint vagy kézzel alakítják a kívánt formára. A rattanból ma már csaknem bármilyen bútor és kiegészítő elképzelhető: előszoba fogasok és falak, tükörkeretek, kisebb komódok, étkezők és ülőgarnitúrák, de akár konyhabútorok is készülhetnek ebből az anyagból. A kisbútorok, kiegészítők, virágtartók mellett komplett szekrény-polc kombinációkat is összeállíthatunk belőle. A kész bútorokat gyakran meghagyják eredeti színükben, esetenként pedig a kívánt színre pácolják.

A legkülönlegesebb növény
- Velvicsia (Welwitschia mirabilis)

A tengerparti homoksivatagokban él Namíbiában, Angolában, a Kalahári sivatag legjellemzőbb növénye. 1859-ben Friedrich Welwitsch osztrák botanikus Délnyugat-Afrikában fedezte fel. Első látásra a növény olyan hatást keltett, mintha egy halom hulladék lenne. A bennszülöttek tumboa-nak vagy odzsitumboanak nevezik ami "nagy urat" jelent. Ez az egyedi különlegesség nem fa, nem bokor és nem is lágyszárú. Törzse, amely kis fatönkre emlékeztet csak néhány cm-re emelkedik ki a talajból. Megvastagodott karógyökere, amely akár 3 méteresre is megnő támasztékként is szolgál. A növény ezen keresztül csak tápanyagot vesz fel. Mivel Délnyugat- Afrika sivatagos vidékein néha hosszú hónapokig nincs eső, a növény a ködből veszi fel a nélkülözhetetlen csapadékot. A köd errefelé igen gyakori, mert kb. az év 300 napján elborítja a partvidéket. A levelekre csapódó vizet gázcsere nyílások veszik fel. A Velvicsia rövid, vastag törzse felül tölcsérszerű, két lebenyre nyílik. A két átellenesen fejlődő levél vége állandóan pusztul, rojtozódik a tövüknél pedig folyamatosan növekednek. A levelek szélessége 30 cm a hosszuk pedig 2-3 méter. Azonban az óriás példányok levele akár 6 m hosszú és 1,5 méter szélesre is megnőhet. A növény ezt a két levelet élete folyamán végig növeszti akár 2000 évig is. Mesterséges körülmények között igen nehéz és körülményes a termesztése. Törzsének tönkszerű fája sötétbarna, igen tartós és évgyűrűk nem találhatóak rajta.

A legérdekesebb, legkülönlegesebb virágzatú növény
- A Titánbuzogány (Amorphophallus titanium)

1878 ban egy olasz botanikus és kutató Dr. Odoardo Beccari fedezte fel. A szumátriai őserdők tanulmányozása közben bukkant rá erre az óriási virágra, amely magasabb volt egy embernél és nagyon kellemetlen szagot árasztott. Később, alaposabb tanulmányozás után állapították meg, hogy nem egy önálló virágról, hanem virágzatról van szó. Mesterséges körülmények között 1937-ben a New York-i botanikus kertben hozott először virágot. Magassága elérte a 2,4 métert és olyan átható bűzt árasztott, hogy a virágot gondozó kertészek csak gázálarcban tudtak dolgozni, és munkájuk végeztével át kellett öltözniük. A Titánbuzogányt az Amorphophallus nemzetségbe sorolják, amely a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Érdekesség, hogy az ebbe a családba tartozó növények egyedei a Titánbuzogány kivételével, 30-45 cm-nél nagyobbra nem nőnek meg. A növény föld alatti gumójának átmérője akár 1.5 méter is lehet, súlya pedig akár az 50 kg-ot is elérheti. A gumóból fejlődik ki egy vastag, zöld szár, ami óriási virágzatban végződik. Buroklevelei amelyek kívül zöldek, belül pedig sötétvörösek gallérként ölelik körül a húsos, dorongszerű virágzatot. A torzsavirágzat alján helyezkednek el az egyes virágok, amelyeket rovarok poroznak be. A virágzat felső része meddő és ez a rész árasztja azt a kellemetlen, és elviselhetetlen bűzt.

A legnagyobb virágzattal rendelkező növény
- Ernyőpálma (Corypha umbraculifera)

Ernyőpálma a pálmafélék (Arecaceae családjába tartozik. 6 faja Kelet-Indiában, Ceylonon és a Szunda-szigeteken őshonos. Kérgük, síma fehér, akár 30 méter magasra is megnőnek. A törzs csúcsán hatalmas, legyezőszerű, tövises nyelű levelek nőnek. Lassan nő és 40-70 éves korában, életében egyszer virágzik. Miután elvirágzott és magja beérett elpusztul. Édes illatozó a virágzata - amely 7 m hosszú és 6 m széles is lehet - elágazó, ernyőszerű. A virágzat tengelyéből oldalhajtások nőnek, amelyek a virágzat csúcsa felé rövidülnek. A virágok száma a virágzatban elérheti a több milliót is. Gazdaságilag is jelentős. Puha törzsének belsejéből keményítőt tartalmazó lisztet (szágót), szöveteiből rostot nyernek. Kunyhók befedésére is használják, leveleiből legyezőt, magjából gyöngyöket készítenek. Fiatal hajtásait táplálékként fogyasztják. Gyökerének és torzsájának leve orvosság. Leveléből az Ókorban speciális feldolgozás után papírszerű anyagot készítettek amire hegyes vassal írtak. A Buddhista tanok könyveit is az ernyőpálma leveléből készített "papírra írták".

A legészakabbra növő, legkisebb termetű fa
- A Fűnemű fűz (Salix herbacea)

Ez a Salicaceae (Fűzfafélék) családjába tartozó növény az északi szélesség 83˚-án is megtalálható. Észak-Kanada, Alaszka, Grönland, Észak -Európa, Szibéria tundrás területein ez a legellenállóbb faj. Különlegessége, hogy akár 9-11 hosszú, hideg hónapot is átvészel. Ilyenkor az átlaghőmérséklet -16 -és -36 C˚ között van. A nappalok nagyon rövidek, kevés a fény, hosszúak az éjszakák és igen gyakoriak a hóviharok. A többi arktikus növényhez hasonlóan lassan növekszik. Nem nő magasra, hanem inkább vízszintesen kúszik. Az öregebbek akár 5 méteresek is lehetnek, miközben a magasságuk csupán pár cm. Alacsony termete védi a széltől, és egyben lehetővé teszi, hogy a talaj, ami itt melegebb a levegőnél, felmelegíthesse. A vegetációs időszak 1-3 hónap, amikor a legmagasabb a hőmérséklet, ami még ilyenkor is csak 2-9 C˚fok. Rokona a hálózatos fűz (Salix reticulsata), amely hozzánk legközelebb a szlovákiai magashegységekben is megtalálható.

A  leghatalmasabb lomblevelű fa
- Majomkenyérfa  (Adansonia digitata) vagy baobabfa

A majomkenyérfa száraz évszakokban lombhullató, legfeljebb 20 m magas fa, amely rendkívül vastag törzsével a növényvilág leglátványosabb jelenségei közé tartozik, hiszen a pozsgás, viszonylag alacsony törzs körmérete elérheti a 20(40) m-t. Kimutatták, hogy a fák 1000 évesnél magasabb kort is megérhetnek. A majomkenyérfát a helybeliek baobabnak is nevezik. A virága éjszaka nyílik.
A nagy virágaikból fejlődő, uborka alakú termésük a majmok kedvenc csemegéje. Innen kapták a fák a nevüket is.

A  legnagyobb virág
- Raflézia(óriás virág, Rafflesia R. Br.)

Januártól márciusig virágzik a földkerekség egyik legnagyobb virága, a rafflézia. Élősködő növények, mely Jáva és Szumátra szigetének Cissus növényein száratlanul és leveletlenül élősködve bámulatos nagyságú virágot hajt. Az 1818-ban Arnold tudós és Rafflesbenkuleni kormányzó által először észrevett faj (R. Arnoldi R. Br.) virága bimbó korában óriási káposztafejre emlékeztet, kinyílva piros átmérője 1 m. Vastag, húsos szövetében, mely 5 kg-ot nyom. A virág tündöklése csupán 2-3 napig tart, ez alatt rothadó tetem szagára emlékeztető illatanyagot termel.  Dögszagával sokféle bogarat csalogat magára peterakás végett, azonban a kikelt nyű mind étlen pusztul el.

A  legmagasabb kaktusz
- Óriáskaktusz (Carnegiea gigantea)

Az Óriáskaktuszok növekedése nagyon lassú, ami azt jelenti, hogy 25 év alatt mindössze csak 30 centimétert nő. A legmagasabb példányok Arizonában, Kalifornia déli részén, és Mexikóban találhatóak. Magasságuk elérheti a 20-25 métert és akár 200 évig is elélhetnek. Az óriáskaktuszok rendkívüli módon alkalmazkodtak a száraz éghajlathoz. Igen jól fejlett gyökérzettel rendelkeznek, annak érdekében, hogy a növények a lehető legtöbb vizet felvehessék. Törzsük harmonikaszerű, ez nagy előny, mert a bordák árnyékot adnak a tűző nap ellen, valamint lehetővé teszik, hogy a növény a száraz időszakban összezsugorodjon. A bekövetkező esőzések után pedig ismét visszaalakul eredeti formájára. A tömegük háromnegyede víz, törzsük akár 2000 liter (ez megközelítőleg 400 teli kád) víz elraktározására is képes, amelyen évekig is elélnek. Az óriáskaktuszok felületét viaszréteg, tövisek, szőrzet védik a perzselő napfénytől és a száraz levegőtől. A viaszréteg magakadályozza a víz elpárologtatását. Ezek a sivatagi kaktuszok nyáron elviselik a közel 40 C° feletti hőséget, télen pedig, amikor akár hó is boríthatja őket, -12 C°-ig még a fagyot is eltűrik. Az Óriáskaktusz májusban nyíló kb. 11-13 cm-es virágai, fehérek, tölcsérszerűek és édes illatúak. Piros bogyószerű termése sok, fekete, fényes magot tartalmaz.

A  legnagyobb édesvízi növény
- Amazonasi tündérrózsa (Victoria amazonica)

Mint a neve is jelzi, az Amazonas csendesebb vizein él. Inkább a sekély, max. 2 méter mély vizeket kedveli. Nagyon egyedi növény. Leveleinek a széle felhajlik és egy óriási, két méter átmérőjű tányérra hasonlít. A hatalmas levéllemezt az alsó felületről kiálló és többszörös haránterekkel összekötött erek merevítik. A bennük levő nagy mennyiségű levegő hozzájárul a tartássziládság fokozásához. Az ilyen úszó levélnek nagy a teherbírása, akár 50 kilogrammos terhet is elbír.
A  tündérrózsa virágának az átmérője akár  35 cm-t is elérheti. Amikor a bimbó  a víz felszínére jut, este kinyílik  és egész éjszaka így marad. A virág  ananászillatot áraszt, amit már nagyobb  távolságról is érezni lehet. Virradatra  a virág becsukódik, és a víz alá  süllyed, de estére újra kinyílik.

A  növényvilág leggazdagabb családja

A  növényvilág fajokban leggazdagabb családja a kosborféléké: 788 nemzetség 20 ezer faja tartozik ide.

Leggyorsabban növő fa
a Malajziában élő Albizzia falcata, ami a nálunk is ültetett selyemakác rokona. Egy év alatt 10,74 métert nő, azaz átlagosan 2,4 centimétert naponta.

Legmagányosabb fa
Az Antarktiszon él egy lucfenyő (Picea abies), a legközelebbi fa 222 kilométerre található tőle.

Leghosszabb gyökérzet
A nálunk termesztett rozs is hírnevet szerzett magának ebben a kategóriában. Egyetlen egyedének gyökérszövedékét, ha szétbogozva egymás mellé helyeznénk egyvonalban, hossza meghaladná a 600 kilométert.

Legéletképesebb növény a hidegben
A zuzmók a túlélés mesterei. Egyik faja még -17 fokon is képes növekedni, másikuk pedig -196 fokon tengődött, majd miután melegebbre vitték, mintha misem történt volna, újra fejlődésnek indult. Utóbbira természetesen kísérleti körülmények között derült fény.

http://erdekessegekavilagbol.network.hu/video/viragok

http://erdekessegekavilagbol.network.hu/video/viragok/a_golgotavirag_nyilasa

http://erdekessegekavilagbol.network.hu/video/viragok/viragok_mix

http://erdekessegekavilagbol.network.hu/video/viragok/viragenek

http://erdekessegekavilagbol.network.hu/video/viragok/nyilik_a_liliom

http://erdekessegekavilagbol.network.hu/video/viragok/husevo_noveny

 

 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!