Tavaszi virágláda beültetése

http://www.youtube.com/v/wxKodjMdizA&hl=en_US&feature=player_embedded&version=3">www.probalkozas.lapunk.hu

Amire szükségünk lesz:

■ Nagy virágláda
■ Komposzt és virágföld keveréke
■ 4 tulipán hagyma, 2 kankalin
■ Örökzöldek
■ 2 borostyán
■ 2 kakukkfű
■ Kúszó-futó növények
A virágláda beültetésnél a lombozatnak lesz jelentős szerepe, hisz a hagymások elvirágzása után, a színe lomb továbbra is dekoratív és látványos marad. Bátran kombináljuk a sárga, a zöld a kék örökzöldek és fűszerek színét a futó növényekkel kiegészítve.

■ Beültetés ideje:
Szeptember - október

■ Elkészítéshez szükséges idő:
20 perc

■ A virágláda alját töltsük meg cserépdarabokkal, sóderrel, hogy a vízelvezetésről gondoskodjunk. Töltsük meg félig jó minőségű föld-komposzt keverékkel.

■ A tulipán hagymákat 2-2 darabot a virágláda két oldalára tegyük, középre egy felfelé törő habitusú örökzöldet helyezzünk. A tulipánok elé színben harmonizáló primulát helyezzünk el. Két oldalra és középre futó borostyánt, kúszó kecskerágót stb. ültessünk be.

■ Helyezzük el a többi növényt is, majd töltsük fel a ládát földdel. Kicsit nyomkodjuk le a földet, hogy a gyökérzet mindenhol érintkezzen a talajjal. Alaposan locsoljuk be, és hagyjuk, hogy a fölösleges nedvesség elfolyhasson. A későbbiek során, mivel örökzöldeket is felhasználtunk, a rendszeres nedvességről kell gondoskodnunk. Tavasszal műtrágyával pótoljuk a tápanyagot. Elvirágzás után, az összeállításunkat szedjük ki, és a ládát ültessük be egynyári növényekkel.

Forrás:

Május a virágládában

Lássuk csak, melyik virág milyen gondozást igényel!

• A csüngõszegfû – megfelelõ ápolás mellett – éveken át díszítheti balkonládáinkat. Az árnyékot nem kedveli, a keleti és nyugati fekvésû helyet jobban szereti, mint a tûzõ napot. Télire vigye fagymentes, hûvös és világos helyre.

• A sétányrózsa (Lantana) a balkonládában is nagyon jól érzi magát. Fejlõdéséhez sok napsütés és meleg szükséges. A jó földet és a növekedési idõszakban havonta egyszer adott mûtrágyát bõséges virágzással hálálja meg. A fagyot nem tûri. Világos, 4-12 °C-os helyiségben teleltethetõ. Nevelhetjük dézsában is, de ágyásba is kiültethetjük. A sétányrózsa cserje, így magas törzsû fácskát is nevelhetünk belõle.

• A muskátlinak és a petúniának a fejlõdéshez tápanyagban gazdag, középkötött talaj kell. A két növény a tápanyagban gazdag, nem túl laza, komposzttal dúsított földet kedveli. Alaptrágyázásként, illetve tartalék tápanyagként szaruforgácsot és csontlisztet keverjünk a talajba. 1 liter földhöz adjunk 3-4 g-ot.

• A fukszia és a begónia a legalkalmasabb balkonládás növények a félárnyékos-árnyékos helyekre. Mindkettõbõl van felfelé törõ növekedésû és csüngõ fajta. Olyan helyeken is nagyon mutatós, ahol más virágos növényeket már nem nevelhetünk. Ha a balkonládákat fuksziával vagy begóniával akarjuk beültetni, legjobb talajuk a lombföld, komposztföld és tõzeg 2:2:1 arányú keveréke.

• Az erkélyrácsok befuttatására a sarkantyúka és a serleglonc (Cobaea scandens) alkalmasak. Csak akkor képesek a rácsozatot gyorsan benõni, ha jól fejlett földlabdás növényeket ültet. A sarkantyúkának van bokrosan növõ alakja is. Ezt már május elsõ harmadában kivetheti a balkonládába. Ha kései fagyok lépnének fel a kelés után, a fiatal növényeket újságpapírral takarja le.

• A napos helyekre mindenekelõtt a muskátli és a petúnia ültethetõ. Ezek csak ott fejlõdnek szépen. A petúnia viszont nem viseli el a huzatot.

• A déli fekvésû ablakokban lévõ szobanövényeket délben árnyékolja. A legtöbb kaktuszon kívül csak néhány szobanövény viseli el a tûzõ napsütést. Ha máshova nem tudjuk tenni õket, akkor gondoskodjunk árnyékolásukról. Erre legalkalmasabbak az olyan sötétítõk, amelyeket borús idõben elhúzhatunk.

• Ha nagyobb felületet szeretne befuttatni, ültessen tûzbabot (Phaseolus). A fiatal hüvelyeket, még inkább a kifejtett szemeket zöldségként is felhasználhatja. A tûzbabot május közepén közvetlenül a ládába vesse, kettõs sorba. Sortávolságnak elegendõ a 10 cm. A soron belül a babot 5-6 cm-re vesse, így elég sûrûn futja be majd a rácsozatot.

• A vízzel permetezéshez – meleg idõben – az összes szobanövényt kivihetjük a szabadba, olyan helyre ahol nem éri õket közvetlenül a nap, és nem huzatos. Csak addig hagyjuk kint õket, amíg a víz a növényekrõl lecsepeg. Sokkal hatékonyabb, ha az egész növényt vízzel lepermetezzük, mintha csak a leveleket mosnánk le. Ha kicsik a növényeink, akkor erre a célra a fürdõkád is megfelel. A víz viszont langyos legyen!

A muskátli gondozása

http://www.youtube.com/watch?v=CygSzFdz0vc&feature=player_detailpage

A muskátli a legkedveltebb erkélynövény, melyet egyszerű kezelhetősége miatt szívesen tartanak a balkonokon vagy a teraszokon. Tetszetős, dekoratív növény, ami kezdettől fogva a ház és a kert díszéül szolgál.

Az első dolog ami nagy körültekintést igényel, az egészséges növény beszerzése.

A második fontos szempont amit érdemes átgondolni, az elhelyezés. A muskátli szubtrópusi származású növény, így igényli a sok napfényt és a meleget, de csak a félárnyékos helyen fejlődik szépen, mert gyökerei érzékenyek a nagy hőségre, hamar rothadásnak indulnak.

A harmadik figyelmet érdemlő körülmény a muskátli nevelésénél a jó levegőellátottságú, laza szerkezetű és tápanyagban gazdag talaj. Az üzletekben kaphaztó speciális muskátli földek kiválóak ebből a szempontból.

Végül pedig ahhoz, hogy a szépen fejlődő virágunkban minél tovább gyönyörködhessünk, nagyon fontos a megfelelő folyamatos gondozás.

A rendszeres tápanyag- és vízellátáson túl egyéb ápolási feladat, hogy az elszáradt lombokat és a hervadt virágokat kitörjük, a túlságosan növő hajtásokat visszacsípjük, illetve a ládákban megtapadó gyomokat eltávolítsuk.

Figyelni kell az esetlegesen megjelelnő kártevőkre és kórokozókra is, melyeknek megjelenésére a levelek foltosodása, vagy száradása hívhatja fel a figyelmünket.

Esős, hűvös nyári napokon is ellenőrizzük a muskátli ládák nedvességtartalmát, mert bár  a kertet jótékonyan áztathatja az eső, az erkélyen álló, vagy az ablakpárkányon az eresz védelmében megbúvó muskátli földje ilyenkor is kiszáradhat, ami a növény hervadásához, rosszabb esetben pusztulásához vezethet.

A fuksziák fásodó szárú évelő növények. Hazai viszonyok között csak egy-két fajta télálló, de a növények teleltetése nem nehéz feladat. A fuksziát leginkább cserépbe, virágládába ültetve ismerjük, de egy szabadföldbe ültetett nagyobb növény az évelőágyás ritka dísze is lehet . A fukszia fajták száma több ezer. Talán a leginkább vonzó ebben, a növényben éppen a változatosság. A virágharangok a rózsaszín, fehér, lila, kék és piros minden elképzelhető árnyalatában és variációjában pompáznak. A virágok formája a majdnem gömbölyűtől a hosszúkásig változik. A virágzás májusban kezdődik és helyes ápolás esetén egészen az első fagyokig szakadatlanul tart. A növekedési alak lehet csüngő és felálló típusú, a virágok mérete az egyszerűtől a többszörösen teltig változik. A fuksziák jól tűrik a metszést, alakítást. Nevelhetők bokor, vagy fácska alakúra. A csüngő típusok nagyon jól mutatnak virágládákban, ámpolnákban  A fukszia ideális megoldás lehet félárnyékos-, árnyékos erkélyek beültetésére, mivel a többi elterjedt balkonnövénnyel szemben nem a tűző napsütést kedveli.  A fuksziák igen hosszú életű növények, a legidősebb ma is élő tövet 1899-ben ültették. A helyesen teleltetett és gondosan ápolt növények hosszú éveken keresztül örvendeztethetik meg tulajdonosukat fáradhatatlan virágpompával. fukszia.uw.hu